Labin történelme – Történelmi és kulturális információk Labinról
Labin (Albona vagy Alvona, ahogy az antik időkben emlegették) neve arról a helyről származik, ahol a prehistorikus időkben egy régi erőd állt, amelyet a Histri és a Liburni törzsek építettek.
Labin nevét először a Krisztus előtti 2. században említették az emphesusi író, Artemidor munkái.
A Római Birodalom 476-os bukását követően Labin uralkodói egymást váltogatták. A 7. században szlávok és avarok érkeztek a területre, és úgy tűnt, hogy Labint szinte teljesen romba döntötte e két népcsoport támadása.
788-ban a frankok vették át az uralmat Labin felett és bevezették a feudális rendszert. A horvát törzsek ebben az időszakban kezdték el benépesíteni e területet. A frankok uralmát követően más népek is uralták e területet, 1420-ban pedig a velenceiek vették át az uralmat.
Egy Marin Sanudo nevű író eképpen írt Labin városáról: Labin tipikusan az a város, ahol mindenki horvátul beszél, az utcák meredekek és veszélyesek, ugyanakkor a nők gyönyörűek és szeretnek templomba járni.
A velenceiek uralma alatt rengeteg új épület épült Labinban, s ezek közül néhány mind a mai napig megtekinthető. Általánosan elmondható, hogy ez a korszak hozta el Labin városának felvirágzását.
A velencei uralmat követően Labint az osztrákok, majd a franciák uralták, de 1813-ban az osztrákok visszavették a területet és uralták is azt egészen 1918-ig. Ebben az időszakban nyílt egy bánya Labinban, amely hatalmas népszerűségnek örvendett, minthogy ez volt a szükséges bevételek forrása.
Az I. és a II. világháború alatt Labin városának sorsa is ugyanaz volt, mint ami egész Horvátországé. A II. világháborút követően Labin Jugoszlávia része lett, majd 1992-ben Horvátország részévé vált.
.gif){kind=logo}